Szép és vidám napot a virtuális garázsban.

Ma bővült a család. A pici 5072mm-el, és 1669kg-mal született 1996-ban. Az előző (egyetlen) családjával 111920 mérföldet tett meg amíg ránk talált.
Hazafelé még a cipőmet is levettem hogy jobban érezzem, otthon nem kis vigyorral szálltam ki a foteljéből.
Bocsi, még be sem mutattam az új családtagot és egyben munkatársamat: Chrysler Town & Country LXI 3.8 névre hallgat hivatalosan. füligéraszámszmájli!

Itt még ránk várt, szomorúan árválkodott a sok off között.

Egy kis átnézés után beletettem a seggem, és irány a próba kör. Amikor visszaértünk az asszony meglátta a szemem csillogását, és ahogy fülig ér a szám, már készítette is a lét szó nélkül.
A Pici futóműve teljesen hangtalan, a váltó szépen teszi a dolgát, a motor szépen duruzsol.
Mi kell még?
Új korától egy családban volt a mai napig, egy idős házaspár kései gyerekeként. Megbecsülték, gondoskodtak róla, ami járt megadták neki. Amiért eladó sorba került annak az az oka hogy összetörték a hátulját, és a márkaszervizben olyan árat mondtak a javításra hogy inkább elváltak útjaik. A sérülés nem olyan vészes, de jól beijesztették szegényeknek. Nekem ez volt a szerencsém, mert igen kedvező áron sikerült megvennem.

Az elején van egy cseppet törve,
(a kutyagumi nem számít annak)

és a hátulja nem annyira cseppet, de javítható.

Mivel magasan mumifikált, röntgen alatt hegesztő szakképesítésem is van, így 10 perc alatt gyorsan kilakatoltam, nehogy a Down-kóros kutyánk rohangálás közben megsérüljön.

Ilyen a lakosztály.

Az istálló,

és benne a pónik.

A rendszeres, és gondos szervizelés nyomai.

A cseppség állapotváltózásai a továbbiakban bejegyzésre kerünek.