
8-Track - Hangok a múltból
A gyönyörű állapotú Buick Bécsből
Zenét kell képzelni a kép aláfestéséül
Így vettem
Első körben legalább a látványt sikerült helyreállítani
Lear Jet Stereo 8 hirdetés
1971-es Cadillac prospektus
Oldsmobile cartridge 1975-ből
Színes gyűjtemény, mint a hetvenes évek
A bontatlan csomagolás sem garancia, ez a Lou Reed kazetta az első lejátszásnál elszakadt. Viszont a szalagot támasztó filc szép állapotban van.
Billy Joel már elhagyta a filcét
Az Easy Rider filmzene kazettájában ragacsossá öregedett a szivacs
Beteg szivacsréteg
Van baja
Ijesztő állapotok
A szalag kibogozása után kiderült, hogy az elgyengült ragasztófólia okozta a balesetet
Ragasztás és a megfelelő feszesség beállítása után
Így sikerült kicserélni a szivacsot
Újra szól a Rock
Általában nem vonzanak az amerikai autózás „kellékei”, de a visszapillantó tükörre akasztott plüss dobókockákhoz azért ragaszkodom. Ezen kívül még egyvalami fogott meg: a hetvenes évek végtelenített 8-track kazettái.
Az első találkozásom ezzel a letűnt formátummal nem volt különösen érdekes, egy osztrák találkozón elegyedtem szóba egy gyönyörű gyári állapotú Buick gazdájával, aki az autót bemutatva külön büszkélkedett vele, hogy működik benne az 8-track lejátszó. Akkor még nem érintett meg a dolog, „Az én autómban meg el van rejtve egy CD lejátszó, sokkal jobban szól.”- gondoltam magamban.
Persze a „modern” kazettás magnó kedvéért szétvágott műszerfalamat addigra már kijavítottam, és a gyári rádiót is beszereztem az autóhoz, de be sem kötöttem, pusztán esztétikai okokból állítottam helyre az eredeti állapotot.
Az azóta eltelt nyolc év alatt sokat változott a szemléletem. Az AM-FM rádió helyett nemrég beszereztem egy jó állapotú 8-track magnót, amit valaki egy újabb kazettás egység miatt száműzött az autójából. A számomra kincset érő elavult technika az időközben ugyanúgy elavult cseredarab dobozában érkezett.
Hosszas internetes kutatás után megfelelő méretű és ellenállású vadonatúj hangszórókat is találtam. Vigyázat, a modern hangszórók tönkre tehetik a régi rádiókat!
Egy kis 8-track történelem
Az első végtelenített szalagos magnókazettát Bernard Cousino tervezte 1952-ben. Elképzelését többen csiszolták, tökéletesítették, míg 1956-ban megszületett a 4-track formátum. A 4-trackben rejlő lehetőségeket Earl Muntz, egy nyugati-parti használtautó kereskedő látta meg a hatvanas évek elején. A jogok megvásárlása után autós lejátszók és műsoros kazetták forgalmazásába kezdett. Kazettáit „CARtridge”-ként reklámozta, ezzel is hangsúlyozva az autós felhasználást.
A kazetták szalagjára 4 párhuzamos sávban rögzítették az audió jeleket, így két sztereo programot kaptak. A szalagon elhelyezett fém fólia érzékelésekor a lejátszó automatikusan sávot váltott, így a két program a hallgató számára egymás után következett.
A cartridge fizikai mérete maximálta a feltekerhető szalag hosszát, ezáltal a hanganyag időtartamát is. Összesen 40 percnyi zene volt rögzíthető a két programra.
William (Bill) Powell Lear gondolt egy nagyot, és a 1/4 inches szalagot tovább osztva 8 sávot hozott létre a kazettában, ezzel 1964-ben megszületett a Lear Jet Stereo 8, nyolc sávon négy sztereó programmal. Ez a formátum került 8-track néven a köztudatba.
A rögzítési felület felosztása a minőség enyhe romlásával és a háttérzaj erősödésével járt, de a megnövelt játékidő bőségesen kárpótolta a kevésbé vájtfülűek tömegét.
A minőség mellett volt még néhány gyenge pontja a konstrukciónak. Az elkeskenyedett audiósávok miatt a lejátszók nagyon kényesek voltak a megfelelő fej-beállításra, elég volt egy kis pontatlanság a lejátszóban (vagy magában a cartridge-ben) ahhoz, hogy beszűrődjön a szomszédos sáv hangja. Egy elcsúszott fejjel felvett anyagot pedig gyakorlatilag képtelenség volt másik eszközön lejátszani.
Lear formátuma is megörökölte a végtelenített szalagok technikai korlátját. Az egyetlen orsóra feltekert szalag a cséve forgásakor a tekercs közepéről indul az olvasófej felé, majd beolvasás után saját külső felületére tekeredik fel. Ez a folyamat lehetetlenné teszi a szalag visszatekerését.
A használat során még egy problémára derült fény. Lear a szalagot továbbító görgőt nem a lejátszóban, hanem a kazettában helyezte el, ezáltal egyszerűsíteni tudta a lejátszók mechanikáját. A tömegtermelés felfutásakor ezeket a görgőket a szalaghoz kíméletes puha gumi helyett olcsó és kemény műanyagból kezdték gyártani. Az anyagválasztás visszaütött, többszöri lejátszás után a szalag kopásához, a hangminőség romlásához vezetett.
A négy és nyolc sávos formátum versenyét végül nem a minőség, hanem a támogatottság döntötte el. Lear marketingje befutott, 1966-ban már bármelyik Fordhoz rendelhető volt a műszerfalba épített 8-track lejátszó, egy évvel később a GM és Chrysler konszern szintén a nyolc sávos formátum mellé tette le voksát. Az autókhoz gyakran mellékeltek válogatás kazettát a kor előadóinak számaival.
A rengeteg apró hiányosság és probléma ellenére a nagyközönség rekord sebességgel fogadta szívébe az új formátumot. Az eredetileg autókba szánt kazetták megjelentek az otthonokban is, az emberek asztali és hordozható lejátszókat vásároltak. Az 8-trackkel hamarosan a vinyl lemezek alternatívájaként kellett számolni, a kiadók sem kezelhették mostohagyerekként.
1970-ben az 8-track népszerűséget meglovagolva az RCA Records Quad 8 néven négy hangszórós kazetták forgalmazásába kezdett. A minőséget drágán mérték, mélyen a zsebébe kellett nyúlni annak, aki ezt az opciót is bejelölte az autógyárak extra-felszereltség listáján. A Q8 nem is lett sikeres, néhány éven belül eltűnt a piacról.
A nyolc sávos cartridge-ek fénye a nyolcvanas évek elején kezdett halványulni. Bár eredendően autós formátumnak tervezték, az autós körülmények, a hőterhelés, a rezgés és a por ellenségei ezeknek a kazettáknak. Leromlott hangminőség, szalagszakadás, szalaggyűrődés keserítette meg a zenehallgatás örömét, ezzel megpecsételődött az 8-track sorsa. Amint megjelent az audió kazetták újabb, megbízható generációja, már váltottak is az emberek.
A nagy kiadók az évtized végre teljesen leálltak a formátumról. Sokak szerint a Fleetwood Mac 1988 novemberi Greatest Hits válogatása volt az utolsó album, ami jelentős kiadó égisze alatt 8-track kazettán került a boltokba.
8-track ma
30 évvel népszerűsége csúcsa után az emberek újra felfedezik ezeket a kazettákat. Még nem kapta fel a retro hullám, de a pincékből, padlásokról már rengeteg régi gyűjtemény került elő és cserélt gazdát.
Az ebay-en elfogadható áron lehet kazettákhoz jutni, egy-egy jó aukcióval kifejezetten olcsón lehet nagy mennyiséget vásárolni, de az ismert zenéknek megkérik az árát. A kultikus lejátszókat kifejezetten drágán, gyakran több száz dollárért árulják.
Panasonic Dynamite 8 A hetvenes években a Panasonic uralta a hordozható 8-track lejátszók piacát. Teljesen egyszerű készülékét egyértelműen a formaterv adta el. A lejátszó nem váltott automatikusan programot, és a lejátszáson kívül gyakorlatilag semmit nem tudott. Viszont gyújtószerkezetre hasonlított, és élénk színekben lehetett kapni. Programot a tetejéből kiálló kar lenyomásával - robbantással - lehetett váltani. | |||
Ha fénykorukban problémásak voltak ezek a kazetták, mára duplán, triplán azok. A hetvenes években agyonhallgatott szalagoknak nem tett jót a több évtizedes tárolás. Nedvesség, napsütés, hőség… mind ellenség. A bontatlan csomagolás sem jelent garanciát a hibátlan működésre.
A hangminőségnek kedvező szalagtovábbító gumigörgő első generációja 30 év elteltével igazi átok. A gumi anyag elöregedik, a felülete elfolyósodik, és ragadós masszával keni össze nem csak a szalagot, de a lejátszó belsejét is. A hetvenes évek elején ugyan jobb minőségű görgőre váltottak, de mielőtt ismeretlen kazettát hallgatnál, érdemes megvizsgálni az anyagát. Ha a körmöddel benyomod, és nem rugózik vissza, tönkrement, ki kell cserélni.
A megakadt görgő a szalag begyűrődését is okozhatja. Ha a szalag nem tud visszatekeredni a csévére, valahol a magnóban halmozódik fel. A kazettát szét kell bontani, és a görgő tengelyét megtakarítva, esetleg óvatosan megcsiszolva úrrá lehet lenni a problémán. Az összegyűrt szalagot állítólag langyos vasalóval ki lehet simítani úgy, hogy mindkét oldalát szövettel vagy papírral véded a közvetlen hőhatástól. Kipróbáltam, nekem nem vált be.
Az elfutó szalagot vagy egy filccel borított fémlap, vagy egy szivacsréteg szorítja a fejhez. Ennek elöregedése nem csak lejátszási problémát okozhat, az elporladt szivacs ragacsos szemétként beszorulhat a tekercsbe is. A filc cseréje egy kis kézügyességgel megoldható a cartridge megbontása nélkül. A szivacs helyettesíthető a nyílászárókhoz ajánlott öntapadós szigetelőcsíkkal, de ez már bonyolultabb művelet.
Szalagszakadás általában a programváltó fóliánál történik. Itt van összeillesztve a szalag két vége, az elöregedő ragasztás miatt ez a végtelenített tekercs leggyengébb pontja. Akármilyen ragasztószalag itt nem teszi meg, hiszen fémcsík hiányában nem történik meg a programváltás. Szerencsére a mai napig lehet ilyen fóliát kapni.
Összeragasztás előtt megfelelő feszességgel kell feltekerni a szalagot az orsóra. Magától soha nem fog megfeszülni, pedig a megfelelő előfeszítés fontos eleme a lejátszásnak. A túl feszes szalag elszakadhat, a laza szalag viszont feltorlódhat. A laza szalag nem egyenletes sebességgel mozog az olvasófej előtt, ennek belassuló-felgyorsuló zene az eredménye. Egy javított kazettánál akár 5 lejátszásba is beletelik, mire a feszesség a szalag teljes hosszában kiegyenlítődik.
A javítás legnehezebb része általában a kazetták roncsolásmentes megbontása. A cartridge két felének összeillesztését nem szabványosították, minden gyártó saját technológiát alkalmazott.
A képeken látható Chicago kazetta egy Columbia TC8 kiadás, ezzel szerencsém volt, három műanyag fül kipattintásával hozzáfértem a szerkezethez. A Lou Reed szalag tokja viszont szegecselt, ezzel biztosan el fogok mazsolázni egy ideig.
Ma, a digitális rádiózás, a dvd lejátszóval felszerelt autós szórakoztató központok, a Bluetooth adatátvitelű aprócska mp3 lejátszók korában valami megszépíti ezeket az elavult kacatokat. Talán húsz év múlva gyermekeink, unokáink ugyanígy fogják felfedezni maguknak gyermekkorunk magnókazettáit?
Hozzászólások
Nagyon jó cikk! Gratula!
8-track rulez! :-)
Zola-ez nagyon jó lett!
Soha nem lenne türelmem kibogozni:)
Én mindezidáig nem is hallottam ezekről a technológiákról,ezért jó ez a V8cars, mindig lehet valami újat tanulni.
Jó cikk.
Üdv,Gergő
"Radoi Foot Control" ez de kemény
Elismerésem! Jól belegabalyodtál a témába :))) és jó a cikk nagyon. több ilyet!
Gratula.... tényleg jó kis cikk!
Egyetértek, ráadásul kicsit sem átlagos a téma! Gratula Zola! Nekem egyébként nem volt szívem hozzányúlni a gyári rádióhoz, ezért vettem egy ún. FM Transmittert. Ajánlom mindenkinek!
Nagyon jó cikk, Én is átmentem több kazetta elújításán, sajnos nekem már kis kazetta van a kocsimban de a Cartridge kazettáimat nm dobtam el, szépen sorakoznak a vitrinben. Imádom őket. Egyszer valaki azt hitten Nintendo játékok, hehe.
A nyolcvanas évek elején volt egy 1000TT NSU-m ebben az autoban volt egy ilyen lejátszó. Három kazettám volt hozzá az ötvenesévek esztrád zenéivel. Nagyon tetszett a cikked ezért megprobálom kinyomozni az auto és a lejátszó sorsát. Sok sikert a tvábbi munkáidhoz.
A hét végén végre én is bele hallgathattam az 8 track kazettáimba. Gyönyörűen szóltak ezek a 30 éves kazetták. Ezen felbuzdulva elkezdtem üres 8 track kazettákat és olyan asztali 8 track lejátszót keresni, amivel tudok ezekre a kazettákra hang anyagot rögzíteni. 8 track rulez!
Köszönöm a cikket, nagyon jó az írás és végre értem, hogy mi is ez igazán.
Én is rendelkezem egy cartridge autómagnóval,és egy tucat kazettával.Olyasvalakit keresek aki tudja értékelni ezeket a relikviákat.
Imádom nekem is van nagyon jó dinamikus hangot kilehet belőlük hozni
Nekem is vannak ilyen magnóim és kazettáim, sajna 1 2 szakadt is, kíváncsi vagyok hogy hozom őket helyre.