Téli kalandok.
Sikerült már elakadni is.
Mély nyomvályús volt az út a hó alatt, a jég meg beszakadt.

Egy 2500-as Silverado próbált kihúzni, a végén majdnem beragadt az is.
Ha 3 tonna egyszer beragad...az bizony nem jön ki könnyen.

Végül egy f450 dually csörlőzött ki szép apránként. Ez az út egyébként térképen is rajta van, ráadásul belterület.
Mondjuk egy idő után gyanús volt hogy nincsen még nyom. De addigra már nem mertem elengedni a gázt.

A hétköznapok egyébként ilyen viszonyok közt telnek. Ez az autópálya.
Havi 2-3 ilyen vihar jön, ki se veszem 4wd-ből napokig.
Volt-van mindenféle nyűgje az öreg Yukonnak, nem hagy unatkozni hétvégente.
De mikor leesik egy méter hó, nem bánom hogy megvettem.

Hibalista eddig:
-világítás kapcsoló, a helyzetjelző rajta maradt éjszaka, nem tudtam lekapcsolni, csak biztosíték kivétellel. Kicseréltem, jó lett.
-rá két napra, a féklámpa kapcsoló unta meg a bulit, egész éjjel égett a féklámpa, akksi persze lemerült.
-az akksi merülés, bikázás miatt elfelejtette az immobiliser a kulcsot.
-tanítani ráadott gyújtással lehet csak, 10 percig rajta kell hagyni aztán esőtáncot járni körülötte és jó lesz. Persze az átkozott automata fényszórót jó kapcsolóval sem lehet lekapcsolni, gyenge akksival kb. lehetetlen vállalkozás.
-valamelyik reggel kopog valami, hát a stabilizátor rúd kettétört. Nem a kis pálcák, hanem a vastag rúd.
Volt egy pár autóm már, de ilyet még nem láttam.
Ezek valami mázni folytán mindig hétvégén jöttek elő, hétközben nem robbant le sehol, mindenhová elvitt és haza is hozott.
A hírhedt GM light duty hátsóhíd betegség is utólérte, azaz elkezdett vonyítani a diffi mint egy öreg Ikarusban. Egyelőre az amúgy nagyon szépen szóló Bose hifi feledteti ezt a problémát.

Még ilyen csikorgó hidegben is pöccre indult reggel. -10 fahrenheit az -23,3 celsius fok.
Ilyenkor örülök, hogy nem karburátoros. Na meg hogy van benne fűtött tükör és ülés.
Egyébként a fűtése az brutális. 10 perc, és szinte éget a meleg amit benyom.