Beülsz egy ilyen gépbe és nem kapcsolod be a magnót? Amerika jó zene nélkül?

Annak idején bizonyára komoly cucc volt ez a „cd-tár vezérléses kazettás autórádió-magnó” vagy mi a szösz, de mára kétségkívül elavult. Legalábbis az a példány, ami az én autómban leledzett. A cd-tár csak két lemezt tudott kezelni, amit még átvészelne az ember, ahogyan idővel arra is kezd büszkévé válni, hogy az ő magnóját nem lehet kikapcsolni. Igazi örökmozgó. Ha van gyújtás, megy a zene.

Nem vagyok nagy hifimániás, de amikor már úgy hallod, hogy Hendrix mellényúl a Woodoo Childban, akkor ott tényleg van valami baj a hangszórókkal. Megbocsátható, hogy tizennyolc év alatt elhasználódik az anyag, minden hangszóró körbe volt már repedve.

A régi magnót egy használttal pótoltuk (gigantikus elismerés számára egy háromajtós, ezer köbcentis Suzuki után egy ilyen gépben szolgálni), a hangszórók helyére újakat vettem.

Az átültetés azonban nehézségekbe ütközött. A kiszereléssel természetesen még semmi gond nem volt, a beszereléssel annál inkább. Az ország legjobb autohifi szakértőjétől rendeltem meg a hozzávalókat, küldött is beépítő keretet (ha nem gyakoroltam volna kislányaimmal a karácsonyfa díszek készítésénél a melegragasztó használatát, akkor kidobtam volna a francba, mert használhatatlannak bizonyult) és egy Ford átalakító csatlakozót.

Netről letöltött kapcsolási rajzok alapján kopasztottam, csavartam, forrasztottam, büszkén néztem a munkám eredményét, miközben azon gondolkoztam, milyen jó szakma, ezt szívesen csinálnám bármikor. Aztán elégedetten összedugtam a csatlakozókat, ráadtam a gyújtást... És nem hallottam Hendrixet.

Semmit. Nem akarom untatni, aki már eddig eljutott, hosszas hibakeresés után kiderült: az autohifi cézártól kapott dugaljban rossz lyukba volt bekötve a tápkábel. Egyébként mintha olvastam volna róla valahol, hogy 1997-ben kétféle dugalj készült, a különbség csak annyi volt a kettő között, hogy a tápkábelt egy másik lyukba varrták be. De lehet, hogy tévedek, és nem is olvastam ilyesmit, mert őszintén szólva eléggé ésszerűtlen megoldás lenne.

Jó, az ember nem várhatja el egy autohifi dílertől, hogy személyesen ellenőrizzen minden bekötést, ezért nem is őt hibáztatom. A hibás egyedül én vagyok, hiszen tudtam, hogy csatlakozó nélkül is be tudom kötni, el kell ismerni, ez a nyomorult csatlakozó teljesen felesleges beruházás volt. És az én ilyen beruházásaim egy iparágat tartanak életben, amely kitermeli a maga császárait. Pöttyet bosszantó.

Oké, voltak még nehézségek a hangszórók bekötésével is, ezekben a Fordokban ugyanis egy önálló erősítő dolgozik, a magnóból kimenő kábelek ezen át futnak el a hangszóróig. Az erősítő azonban feleslegessé vált, hiszen a mai öt dekás fejegységek - egy hozzám hasonló „átlagos” fogyasztó számára - megfelelő hangminőséget és erőt tudnak közvetíteni. A gyári erősítő pedig már egyébként sem állt a helyzet magaslatán, határozottan torzított a hangokon - ami Hendrix esetében alig észrevehető, de a klubrádióban Bolgár György hangja olyan volt, mintha Szaniszló Ferencet hallanám.

Úgyhogy öcsémmel - kikerülve az erősítőt - átkábeleztük. Azt mondta, élvezte.

Chicago 106 mérföld. Teli a tank, van fél doboz cigink, sötét van és rajtunk a napszemüveg. Taposs bele!