Magyarok a Fordnál - Farkas Jenő
Farkas Jenő
Az első Oldsmobile-ok egyike
Az első, F-sorozatú Fordson
traktor
Korabeli Magyarországi Ford (&Son) hirdetés
A "kifutó" - A-modell 1929-ből
Akkori idők egyik sztár autója:
Ford V8 1932-ből
Európában az automobil már divat volt a tehetős polgárok körében, Amerika azonban még mindig érthetetlen közönnyel vette tudomásul az öreg kontinens új hóbortját. Néhány egyéni próbálkozást leszámítva az automobilok ügye nehezen mozdult előre Uncle Sam birodalmában, a közlekedés legkedveltebb módja még mindig a lovaglás volt.
Viszont a gépesített világ első hírnökei, a fújtatva szaladó vasparipák (gyk.: mozdonyok) már fontos szerepet töltöttek be az Újvilág dinamikusan fejlődő gazdaságában, hiszen a XIX. század utolsó évtizedeire már Amerika rendelkezett a világ legkiterjedtebb vasúthálózatával. Ennek ellenére nemigen akadt akkoriban közlekedési szakember, aki komolyan hitt volna abban, hogy hamarosan autóutak szabdalják keresztül-kasul a "végtelen lehetőségek" földjét.
Az autóipar azonban remek üzletnek bizonyult, ez pedig nem sokáig hagyta hidegen a szabad világ vállalkozó szellemű férfiúit. Gombamód szaporodtak a kis műhelyek, melyekben az egyedileg készült és a kísérletezésekkel együtt folyamatosan változó szerkezetek szinte ugyanannyi típust képviseltek, amennyi kikerült az ügyes ezermesterek keze alól.
1897-ben egy szegény lakatossegéd és egy gazdag rongykereskedő Detroitban megalapította az Oldsmobile társaságot, amely az első olyan gépkocsikat kezdte gyártani, melyek már úgy-ahogy felvették a versenyt európai társaikkal. Ekkor jelent meg a színen egy egészen jelentéktelennek tűnő kis vállalkozás, amelynek Henry Ford volt a létrehozója.
Akkoriban még senki sem sejtette, hogy a szegényes fészer, ahonnét az első Ford mobilok előgurultak, rövidesen a világ első számú gyártóüzeme lesz, és az autóipar fejlődésében jelentős fordulatot fog előidézni.
Igaz, előbb Ford tőkeerős barátai támogatásával megalapította a Detroit Automobile Company vállalatot, azonban azt hamarosan megvásárolta Leland gépgyáros, és létrehozta belőle a Cadillac céget. Henry Ford a saját útját akarta járni, egyedül látott neki nagyszabású tervei megvalósításához, amely vállalkozás azután igazi amerikai sikertörténetté kerekedett.
Túlzás nélküliek azok a megállapítások, miszerint Ford "ültette kerékre" az amerikaiakat, aki futószalagon történő sorozatgyártásban olcsó és szinte elnyűhetetlen járműveket előállítva a kisebb jövedelműek számára is lehetővé tette, hogy részesüljenek e technikai eszköz nyújtotta élvezetekben.
A történetnek azonban van néhány magyar főszereplője is, akiket máig nagyobb megbecsüléssel emlegetnek az amerikai technikatörténészek és az automobilok történetével foglalkozó művek szerzői, mint itthoni kollégáik.
Volt már szó egy korábbi cikkben Galamb József életéről, most pedig a Ford másik magyar főmérnökét, Farkas Jenőt szeretném bemutatni, aki hasonlóan fényes karriert futott be, mint Galamb.
Farkas Jenő tízgyermekes családban született Káldon. 1904-ben gépészmérnöki diplomát szerzett a budapesti Műegyetemen, majd 1906-ban kivándorolt az Egyesült Államokba. Többször változtatott munkahelyet, rövidebb időre kétszer is volt munkaviszonyban a Fordnál, mígnem 1913-tól véglegesen ennél a vállalatnál állapodott meg, ahol azután több mint harminc éven át dolgozott.
A mezőgazdaság egyre fokozottabb gépesítése, majd az első világháború kitörése, amikor is a munkaképes férfiak jelentős tömegeit sorozták be, nagy lendületet adott a megbízható, lehetőleg olcsó és strapabíró erőgépek, a traktorok fejlesztésének, amelyek kezelése akár a nők számára sem jelenthetett megoldhatatlan feladatot. E célra Henry Ford egy új vállalatot hozott létre Ford & Son néven, és egy megbízható erőgép kifejlesztését Farkas Jenőre bízta.
A később Fordson néven forgalomba kerülő traktortípusok nehéz terepviszonyok között is megállták helyüket, és igen nagy népszerűségnek örvendtek Európában is. Magyarországon az 1920-as évek végén a teljes traktorállománynak csaknem a fele, a világon harmada volt Fordson márkájú. A tervezés oroszlánrészét Farkas Jenő végezte.
A traktor nagyszerűsége az egyszerűségében rejlett. Háromsebességes kéziváltót kapott melynek a kivezető tengelye egyből a differenciálműbe nyúlt. Az alváz T alakú volt, melynek szára magában foglalta a váltót, keresztben pedig a diffi, és a féltengelyek kaptak helyet.
Az első futómű egy csapszegre volt középen felfüggesztve. A kerekek gumi nélküli küllős acélkerekek voltak, hátul óriási karmokkal. Rat rodokat megszégyenítően egyszerű, tolórudas kormányszerkezettel, és a hátsó tengelyre ható fékszerkezettel gyártották. Soros, négyhengeres motorral látták el, a végsebessége elérte a 15 km/h-t, ami ezekkel a szerkezeti elemekkel halálközeli élményt biztosított. Eközben a motor elérte a maximális, 220 f/m fordulatszámot.
A hűtésről a nyitott motorház, és egy nagy hűtő gondoskodott. Hajtóanyag a petróleum volt, majd bemelegítésként kurblival lehetett beindítani a járgányt. Az akkor mezőgazdasági gépépítési trendnek (ha lehet ilyenről beszélni akkoriban) megfelelően kényelmetlen, lassú, ugyanakkor elnyűhetetlen, végtelenül egyszerű szerkezetű, könnyen szerelhető, kiváló terepjáró képességű, és a nagy darabszámú gyártás miatt olcsó géphez jutott, aki ilyet vett akkoriban.
Tartósságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy a veterán traktor találkozókra érkező Fordson traktorok restaurálás előtt is szinte kivétel nélkül dolgoztak, 60-70-80 évvel a gyártásuk után.
Jogos a kérdés: hogy kapcsolódik Farkas az autóiparhoz? Az 1920-as évek második felében a Ford-T utáni kereslet jelentősen visszaesett, ma úgy mondanánk, hogy kifutó modell volt. A népautó már nem felelt meg a növekvő igényeknek, a típus tökéletesítése elkerülhetetlenné vált. Az utolsó Ford T-modell 1927 májusában került le a szerelőszalagról, ami után az amerikai közvélemény felfokozott érdeklődéssel várta az új gépkocsi megjelenését.
A Ford A-modell kialakításában Galamb mellett Farkas is tevékenyen kivette a részét, az Ő munkája volt a tengelykapcsoló, a váltó, a felfüggesztés és a fékek megtervezése. Ugyanakkor Harold Hicks munkatársával sikerült a T-modell motorját úgy átalakítania, hogy annak teljesítménye 25 lóerőről 40-re nőtt (akkori viszonyok mellett ez komoly fejlesztés volt).
Az új autó óriási sikert aratott, alig egy hónap alatt csaknem egymillióan adták le megrendelésüket a vételárral együtt. Az A-modell hat karosszériatípusban készült és immáron többféle színből is lehetett választania a vásárlóknak. A Ford nemcsak megőrizte, hanem tovább erősítette vezető helyét az amerikai autópiacon.
A harmincas évek elejére azonban a megnövekedett igények és a konkurencia nyomására szükségessé vált a Ford cégnek egy merőben újfajta autóval előrukkolnia. Itt ismét képbe kerültek a magyar mérnökök.
Az alváz és a futómű Farkas Jenő és Nádor Imre szakértelmét dicsérte, de Galamb József is számos konstrukciós elemét tervezte az új autónak. A motorfejlesztés itt sem maradt el. Farkas első pillantásra vadnak tűnő terveit némi hezitálás után Ford bácsi elfogadta, így született meg az első Ford V8-as (221 cui.; 65LE) motor 1932-ben.
Az autótípus is a V8 nevet kapta, számos karosszériaváltozatban került forgalomba, és sokan az autózás hőskorának legszebb darabjai között tartják számon,nem csodálhatjuk hát, hogy a korabeli hollywoodi filmek leggyakoribb főszereplőjévé vált.
Farkas sokoldalúságára vall, hogy a második világháború alatt részt vett a B24-es bombázó egyes alkatrészeinek a tökéletesítésében is, és egy tankmotort is összeállított.
Farkas Jenő nyugalomba vonulása után tanácsadóként még hosszú évekig tette magát hasznossá a Ford vállalatnál, egészen 1963. február 24-én bekövetkezett haláláig.
CÍMKÉK
Kapcsolódó cikkek
Hozzászólások
Nagyon jó cikk. Gratula!
Bizony! Ilyet, naponta, egyet-kettőt.
Én is gratulálok hozzá!
Köszi! :-)
hiaba a magyar ember mindenhol feltalaja magat
Szuper a cikk !
Ez az amikor azt mondja az ember irónia nélkül , hogy ha nem tudom hülyén halok meg ! :)
sziasztok jó a cikk jo érzés tudni hogy van magyarnak is része a fordnál nekem is fordom van szerintem legjobb autok és nem is cserélném el semmiért
Hát igen... Büszke vagyok magunkra. Elmondhatjuk hogy mi találtuk fel a működőképes közlekedést:) Vajon az USA-ban tanítják az ipari forradalma(ka)t az iskolákban? Remélem igen és meg is említik a magyar mérnöki teljesítményt.
Hát igen... Büszke vagyok magunkra. Elmondhatjuk hogy mi találtuk fel a működőképes közlekedést:) Vajon az USA-ban tanítják az ipari forradalma(ka)t az iskolákban? Remélem igen és meg is említik a magyar mérnöki teljesítményt.
Jartam Mr Hanry Ford hazaban, a muzeumkent uzemelo hazban, ami sok csodat rejt a korabeli elet egyszeru embereinek meg elkepzelhetetlen technikai dolgaival.Egy idos ur vezetett vegig es lelkezen meselt a "csodarol" Mr H.Ford eleterol es munkassagarol, a Ford gyar keletkezeserol es annak naggya emelkedeserol!
A kituno tudosok es baratok korszakalkoto munkairol,Akik megalkottak a haz sajat eromuvet ami a mai napig is ellatja arammal az epuletet,az automata tekepalyarol, a kozponti porszivorol, liftrol stb-stb. Az auto es traktor gyartas nagy es tortenelmi lepeseirol, de tobbnyire Mr H.Ford csaknem "isteni" mivoltarol!!
Sem Galamb Jozsef sem Farkas Jeno nevet SOHA SENKI NEM IS EMLITETTE!! Mintha nem is leteztek volna, es csak es kizarolag a nevado es nagynevu tudos (amerikai) baratai tettek a Fordot azza ami a mai napon is!
En ezt tapasztaltam szemelyesen Mr Hanry Ford hazaban!
Laslie: valóban így van. Én is voltam abban a múzeumban. A körbevezetés után én rá is kérdeztem, mi volt a szerepe Galamb Józsefnek a Ford-nál. Ahogy kimondtam a nevet, láttam az idegenvezető arcán, hogy még soha az életében nem hallotta. Kérte írjam le neki, és majd e-mailben válaszol. Azóta is várom azt a levelet.
A "'32 Ford Deuce: The Official 75th Anniversary Edition" című könyv, amely éppen a zseniális 32es, V8as Fordoknak állít emléket sokat emlegeti Joe Galamb-ot és Eugene Farkas-t. Szvsz az amerikaiak ezt a két urat is amerikainak tartják és valszeg a nevüket sem úgy ejtik, ahogy mi.
A cikk szerzője - valószínűleg a nagy sietség miatt - elmulasztotta feltüntetni, hogy annak döntő többségét könyvemből (Bödők Zsigmond: Magyar feltalálók az automobilok történetében, ill. Magyar feltalálók a közlekedés történetében) emelte át változtatás nélkül.Illene korrigálni a hibát és a jövőben elkerülni az efféle cselekedeteket. Tisztelettel: Bödők Zsigmond
Tisztelt Bödök Zsigmond,
Ön se sokat igazított a Magyarok Ford országban megjelent Farkas Jenő életrajzomon :) Igaz, legalább a forrásmunkák között fel lett sorolva.
Üdvözlettel,
Négyesi Pál