2001-ben kaptam egy felkérést egy kedves ismerősömtől, hogy segítsek egy kanadai származású USA-autó magyarországi forgalomba helyezésében és eladásában.

Érdekes feladatnak tűnt, így hát elvállaltam.

Ellátogattam a helyszínre, ahol az autó már évek óta várakozott ponyvával letakarva...
Sajnálatos módon a kerekein, és nem pedig felbakolva... Később meg is lett ennek a böjtje, amire még visszatérek.

Gyönyörű állapotban volt!

A belseje ÚJ ÁLLAPOTÚ volt, nem véletlenül: 23 ezer km volt az órájában!!!

Egy Kanadában élő emigráns magyar bácsié volt, aki öregkorára hazaköltözött, de az itthoni közlekedési morált már nem vállalta be, és visszaadta a jogosítványát.

Kedvenc részletem: az ajtóra kanyarodó műszerfal :)

Mindezt makulátlan állapotú szürke bőrbe öntve!

Kétzónás digitklímával...

Kétszeresen kihajtogatható napellenzővel...

Mérföldes és metrikus adatokat is mutató műszerezettséggel (Kanadában szerencsére szabadon lehet választani a két mértékegység-rendszer közt).

Series II-es 3.8 V6-os motorral, ami már az első kerekeket hajtja.
Kanadai kivitelként fel volt szerelve elektromos hálózatból táplálkozó állóhelyzeti motor-előmelegítő rendszerrel is!
A váltója pedig az LSS-kivitelnek megfelelően sportkivitelű volt.
A motor-váltó kombináció remek összhangban dolgozott, vajpuhán, hangtalanul suhant, gyorsított, fékezett...

Az igazán kifejező szó erre: steril módon. Hiányzott belőle a V8-as alvázas Vasak brutalitása, gép-sége :(

A hátsó traktus kialakítása is fejedelmi és makulátlan...

Első lépésként elkészült a hátsó lámpabura átalakítása:

A Molnár és Posta szakijai ismét gyönyörű munkát végeztek, a bura olyan lett, mintha így gyártották volna! És kapott persze magyar műbizonylatot is, hogy a Mozaik utca is örüljön.

A forgalomba helyezéssel azonban igyekeznem kellett, mert Legjobb Barátom esküvőjének napja veszedelmesen közeledett, ahol az Olds lett felkérve esküvői limuzinnak.
Nem volt más hátra: vettem egy pár kiskocka EU-lámpát, és lemezből maszkot készítettem köré. A beállíthatóság biztosítása nagyobb macera volt, de ezt is sikerült némi barkácsmunkával remekül megoldanom.
Eljött a nap, az Autó megkapta a magyar forgalmit, a kiskocka rendszámokat (motoros szériából) és hamarosan Tapolcán teljesített esküvő fuvarozói szolgálatot 2002. július 6-án :)

Igen, ezekkel az ocsmány lámpatestekkel :(

Aztán berágtam és kibontottam őket, ment vissza az eredeti!

Ezek után a v8cars.hu-t böngészve megtaláltam álmaim Autóját, egy Lepény Caprice-t!

Nem volt valami fényes állapotban, de V8-as volt és alvázas. És Nagy. Igazán nagy!

És szegény Olds -akármilyen makulátlan is volt- kiesett a pixisből :(
Eladtam a napi rohangászós OFF-omat és hamarjában megvettem a Caprice-t!!!

Készült pár utolsó, közös kép, az Olds-ot pedig meghirdettem.

Egy kép az oldaláról:

ugye ismerős az A-oszlop környéke, Park Avenue-s ismerőseim? :)

Furi ez a sziluett: hiába 5.2 m hosszú, mégis olyan rövidnek, szokatlan arányúnak tűnik ez a kaszni. Vagy csak az én szemem van nagyon ráállva a Lepény hosszú túlnyúlásaira?

Egy gyönyörű őszi fotó készült még, és az Olds megtalálta új gazdáját: egy esztergomi vállalkozó vette meg és jár(t) vele ingajáratban Budapestre. Picivel nagyobb csendben és kényelemben, mint a Volánbusz csuklós Rába Contact-jain :)

A kulcsátadás után elköszöntem az Olds-tól, de a Lepény jelenléte kb. 1 nap alatt felülírta a hiányát :)

Viszlát midsize GM, welcome fullsize GM :)

Tud valaki közületek valamit erről az Autóról? Vagy külsősök kezébe került? Remélem vigyáz rá a mostani tulaj is, kár lenne tönkrebarmolni ezt a gyöngyszemet, még ha nem is egy alvázas vényóc :)

Ha tudtok valami infót róla, írjátok meg lécci privátba! Köszi!

LepényBalázs