Az én történetem 7 éves koromban kezdődött egy családi nyaralás alkalmával Siófokon egy szálloda előtt pillantottam meg egy Lincoln Continental Mark IV. vagy V.-öt!Fordult velem egyet a világ,a méretek,a forma,a hatalmas bőrülések számomra hihetetlen luxusról árulkodott.Nem-nem akkor nekem nem járt olyasmi a fejemben hogy ha törik ha szakad nekem ilyen autóm lesz ez annyira távolinak tűnt,abban az időben még egy egyszerű Trabantra is éveket kellett várni a Merkúr-nál,még abban sem voltam biztos hogy még egyszer élőben látok ehhez hasonlót!Az illúzió végérvényesen beégett a szürkeállományomba,olyan volt mint egy kis magocska amit az ember elvet és idővel kihajt!Csak kérdés hogy mikor?
Több mint húsz év múlva már az anyagi lehetőségeim is közelítettek vágyaim beteljesítéséhez,de először egy klasszikusnak számító Német "hajót" építettem,de ez egy másik történet.Az amerikai autóépítéstől már csak az a tévhit tartott távol hogy az alkatrész beszerzés nehézkes egy Európai ember számára,de ez is kezdett oszlani.2005-től már kezdtem nézelődni találkozókon autó nélkül és kezdett magával ragadni és beszippantani az Amcsiautós társadalom! 2008-ban már végleg tudtam hogy így maradok de még mindig "mezitlábas"voltam,amerikai autók terén szinte "mindenevő" vagyok a nyolcvanas évekig bezáróan ,de leginkább a 70-es évek Cadillack és Lincoln-jai az igazán nyerő.

2010-re tudtam hogy menthetetlen vagyok,már csak kocsi kell!
Az év elején találtam "Boriszt" mint egy "elbukott projekt autót" darabokra szedve,motor,váltó,futómű volt bontatlan minden más bedobozolva.Az autót egyébként a svájci piacra gyártották ami nekem különösebben nem okoz gondot annyi a különbség hogy a lámpái Európaiak,és Km-tmutat az óra!Mit mondjak volt pár álmatlan éjszakám: meg vegyem-ne vegyem meg?Atomjaira bontva és össze kéne rakni.Nagyon hosszú napok jöttek az életemben és végig csak azon gondolkoztam hogy mitévő legyek?Döntöttem:megveszem!!Szokásos alkudozás és már repesztek is hazafelé, a kasztnival és rengeteg alkatrésszel 2xkelett fordulni hogy minden otthon legyen.A karosszéria munkához hozzáfogott az előző tulaj a 4 ajtó alját csinálták meg,nekünk a sárvédőket kellett javítani de nem volt vele sok gond!Festeni kéne!Ajaj nincs annyi pénz!Egy fényező barátom gyorsan tartott kittelésből egy gyorstalpaló tanfolyamot én pedig beugrottam a mély vízbe!Több mint 2 hónapig kitteltem,csiszoltam,reszeltem,köhögtem,krákogtam,köpködtem,méricskéltem,simogattam és mindezt a ház előtt mert máshol nem fértem!Mikor a vonalai kezdtek hasonlítani az eredetihez akkor szált be a "buliba"egy hivatásos fényező még egy kicsit "reszelt"rajta és már mehetett is a fényező fülkébe!Természetesen a gyári színt kapta annyi különbséggel hogy a tetejét "csont"színre kértem,nekem így jobban tetszik.
Kezdődött az összerakás egy lábon kihordott agyhalál volt az egész,mire minden kis kütyüt megtaláltunk hogy mi hova való,de lassan kezd formát ölteni,és vészesen közeledett az ACCH nyári találkozója 2010-ben Kecskeméten amire már úgy gondoltam elgurulunk!És úgy is lett!Előtte való nap este fél 10-kor lettünk kész az utolsó simításokkal is,felpattintottunk egy "P"rendszámot mivel a kocsi még nem volt forgalomban és már szeltük is a habokat,próbálgattuk hogy mégis milyen?Csak úgy nyúlt a nyakam hogy hol van a kocsim eleje!Első próbára nagyon tetszett ahogy úszik az aszfalton,és az éjszakában olyan mint egy komolyabb karácsonyfa!
Másnap indultunk Kecskemétre,kiváló idő,gurgulázó v8,púpig kikönyöklök hogy mindenki lásson,ez igen szerintem ezt az utat soha nem felejtem el!