A jó idő beköszöntével a találkozós szezon is megnyílik, Hollandiában sincs ez másként. Szokatlanul meleg áprilisi időjárásban látogattunk ki a zandvoorti versenypályára, ahol ezúttal a parkolóban ácsorgás helyett végre akcióban is láthattuk az autókat, és hallhattuk dübörögni a V8-at. A program ígéretesnek tűnt, a 15 eurós online vásárolt jegyért cserébe a találkozón kívül drag racinget, jet truckot, pályaversenyt, gumifüstölést kaptunk.

Mindig elmondom a rendezéssel kapcsolatos észrevételeimet: A jegyvásárlás online pofonegyszerű, a pálya weblapján három kattintással fizetéssel együtt 2 perc alatt megvan, emailben küldik a QR kódot, amit az applikációba is be lehet tölteni, belépéskor a telefonról lescannelik, és már bent is vagy. Nincs papír, nincs sor, nincs értetlenkedő biztonsági őr, nincs karszalag. Bent mindenhol lehet kártyával fizetni, a kajáldáktól az árusokig. Az étel egyébként meglepően jó volt, de hogy valami negatívumot is mondjak, a kiszolgálás borzalmasan lassú.

A program változatos és érdekes volt, délelőtt főleg gyorsulások voltak, aztán a Nürburgringhez hasonló saját autós körözés a pályán, végül Indian Pete jet truck show-ja után újabb gyorsulások zárták a napot. Eközben egy külön elkerített placcon, burnoutra kialakított padon folyamatosan füstöltek... a Hondák, meg a BMW-k. Óriási csalódás volt, hogy egy amerikait se láttam füstölni, pedig ez volt számomra az egyik fő vonzereje a dolognak. Úgyhogy berregő V8-at csak a körözés alatt lehetett hallani, ahol a klasszikusok közül is néhányan keményen nyomták a gázt, évjárattól, kiviteltől, állapottól függetlenül.

A jet truck show-ja rengeteg embert vonzott. Nem láttam még ilyet, nagyon kíváncsi voltam. Két katonai helikopterből származnak a motorok, és már a melegítés során felhívták a figyelmet a veszélyes hőhatásra. Ez a szörnyeteg 10 méteres lángcsóvákat ereget, a lelátón állva is érezhető volt a jet motorok iszonyú melege és persze a hangja. El sem tudom képzelni, mit érezhet az a sofőr, aki a másik jethajtásos autóban közvetlenül a motor mellett ül. Állítólag ezek 2 mp alatt 400 km/h-ra ugranak, de mivel túl rövid az egyenes, teljesen esélytelen volt egy tisztességes gyorsulás. Az alapjáraton oda-vissza menet kiábrándító volt.

De ami mindenért kárpótol, azok az autók. Szinte alig akadt ismerős kocsi, színes és számos volt a felhozatal. A versenyautókon kívül klasszikusok minden érából, lowriderek, egy külön parkoló buszokkal, egy másik kereskedők pickupjaival, és még amiről lemaradtam, ugyanis zárás előtt fél órával hirtelen távoztak az emberek.

Elvből ellenzem a fizetős találkozókat, de ez a programok és a felhozatal tekintetében mégis megérte. Egy kellemes, nyárias vasárnapra tökéletes időtöltés volt, nem is kívánhat jobbat az amerikai autós.